Salta al menu principale di navigazione Salta al contenuto principale Salta al piè di pagina del sito

Saggi

V. 20 N. 2 (2023)

From chemical atomism to Lutheran orthodoxy: The journey of Johann Sperling's physics from Wittenberg to the peripheries

DOI
https://doi.org/10.57617/gal-18
Inviata
luglio 11, 2023
Pubblicato
2023-11-10

Abstract

As a disciple of Daniel Sennert and an influential professor of medicine at the University of Wittenberg, Johann Sperling embraced his master’s compromise between atomism and peripatetic natural philosophy. This paper discusses the reception of his textbook entitled Synopsis physica (1640), by exploring a student’s notebook (1644-1645) composed at the Lutheran school of Eperjes (Prešov) in the Kingdom of Hungary. Studying this adaptation of Sperling’s textbook can help us understand the emerging need to train ministers and theologians locally, as Western universities became less accessible to Eastern protestants due to the Thirty Years War. In addition to being the first text professing chemical atomism in the Kingdom of Hungary, the manuscript employs natural philosophy and physics as guidelines to discuss scriptural and natural theology as well as religious anthropology. I will argue that both its atomism and its theological inquiry do justice to the capacity of intellectual peripheries to pragmatically handle the knowledge produced in intellectual centres.

Riferimenti bibliografici

  1. Manuscripts
  2. CL = College Library of the Transtibiscan Reformed Church District, Debrecen.
  3. Ms. R 302. Samuel Dürner’s philosophy textbook. Eperjes: 1644-1645.
  4. Ms. R 3089 (I). István Jakucs. A debreceni kollégiumi Nagykönyvtár kéziratgyűjteményében található fizikai tárgyú kéziratok. Debrecen: 1955.
  5. CL, R 3099. István Jakucs. A debreceni református kollégiumi Nagykönyvtár legrégibb fizikai kézirata. Debrecen: 1959.
  6. Old prints
  7. Dürner, Samuel. Exercitium scholasticum adumbrans sanctorum angelorum beneficia et diabolorum maleficia. Leutschoviae: typ. Laurentii Breveri, 1642.
  8. Dürner, Samuel. Exercitium scholasticum, considerans fulmen Eperiense memorabile, quo organa templi Germanici … jam bis hactenus tacta sunt. Leutschoviae: typ. Laurentii Breveri, 1643.
  9. Franz, Wolfgang. Egy jeles vad-kert, avagy az oktalan állatoknak … tellyes historiaja, trans. Gáspár Miskolci Csulyak. Lőcse: Brewer, 1702.
  10. Hartnack, Daniel. Admiranda physica sive observationes singulares, in omnibus omnium fere corporum rerumque naturalium speciebus, proprietatibus et communiter accidentibus: quas curiosissimi in universa pene Europa naturae scrutatores, summa non minus diligentia, quam iudicio singulari annotarunt; ita digestae, ut ad ... Joh. Sperlingii Synopsin quasi commentarii sint perpetui; novissimas physicorum sententias fideliter exponant, publicisque praelectionibus et disquisitionibus commodissime inserviant. Leipzig: sumptibus et literis Viduae Baverianae, 1683. (VD17 14:636959F.) https://digital.slub-dresden.de/werkansicht/dlf/367/1
  11. Horváth, András. Σὺν τῷ Θεῷ Pia et placida dissertatio de omnipraesentia carnis Christi in persona τοῦ λόγου. Bártfa: typis Jacobi Klöszi jun., 1650.
  12. Kirchmayer, Georg Kaspar. Ex physicis disputationem publicam, de nive ... eruditorum disquisitioni sistet respondens, Martinus Leutmann, Teutroprona Ungarus. Wittenberg: Literis Henckelianis, 1659. (VD17 1:044683V.) https://digital.staatsbibliothek-berlin.de/werkansicht/?PPN=PPN624304450
  13. Kirchmayer, Georg Kaspar. De ventorum caussis atque originibus. Wittenberg: Borckardus, 1661. (VD17 32:671818H.)
  14. Kirchmayer, Georg Kaspar. Ex physicis disputationem publicam, de fulmine, eiusdemque adiunctis, potissimum vero tonitru. Wittenberg: Henckelius, 1671. (VD17 547:629844R.)
  15. http://digital.slub-dresden.de/ppn273307851
  16. Kirchmayer, Sebastian. Quaestionum physicarum in Cap. de monstris nobiliorum, ternio. Wittenberg: Hake, 1667. (VD17 1:044482B.) http://resolver.staatsbibliothek-berlin.de/SBB00001EBF00000000
  17. Kirchmayer, Sebastian. Dissertatio physica de formis accidentariis et partialibus. Wittenberg: Henckelius, 1667. (VD17 1:044509H.) http://resolver.staatsbibliothek-berlin.de/SBB00001EBD00000000
  18. Kirchmayer, Theodor. Schediasma physicum De viribus mirandis toni consoni publice ventilandum, ad diem 22. Iun. Wittenberg: Schmatz, 1672. (VD17 12:176698L.) http://mdz-nbn-resolving.de/urn:nbn:de:bvb:12-bsb10961440-8
  19. Kirchmayer, Theodor. Διάσκεψις physica, qua vanitas pulveris sympathetici, ut vulgo vocant, ostenditur, et vis eius curandi vulnera naturalis reiicitur. Wittenberg: Literis Wendianis; Schmatz, 1672. (VD17 7:695908F.) http://resolver.sub.uni-goettingen.de/purl?PPN792589793
  20. Kirchmayer, Theodor. Dissertatio physica de aestu maris. Wittenberg: Henckelius, 1667. (VD17 1:044463W.) http://resolver.staatsbibliothek-berlin.de/SBB000199AF00000000
  21. Laskai Csókás, Péter. De homine magno illo in rerum natura miraculo et partibus eius essentialibis. Wittenberg: haered. Johannis Cratonis, 1585. (VD16 C 6156.) http://digital.onb.ac.at/OnbViewer/viewer.faces?doc=ABO_%2BZ186498605
  22. Sartorius, Johann. Letzter Ehren-Dienst, dem weyland Wol-Ehr-Würdigen, Vor-Achtbarn und Wolgelahrten Herrn Samuel Dürnern … geleistet. Leutschaw: [Brewer], 1653.
  23. Sperling, Johann. Synopsis physica. Wittenberg: Johann Berger, 1640. (VD17 23:641246V.) http://digital.slub-dresden.de/id399658076
  24. Sperling, Johann. Exercitatio physica de intellectu. Wittenberg: Michael Wendt, 1658.
  25. Sperling, Johann. Zoologia physica posthuma: Brevi et perspicuo ordine ... Accessit in fine, disputationum Zoolog. hexas, de basilisco, unicornu, phoenice, behemoth et leviathan, dracone ac aranea, M. Georgi[i] Casp. Kirchmaieri. Wittenberg: Bergerus, 1661. (VD17 3:305522R.) http://resolver.staatsbibliothek-berlin.de/SBB0001A41E00000000
  26. Viccius, Esaias. Ex anthropologia de principiis nobiscum natis. Wittenberg: Matthaeus Henckel, 1661. (Copy in: NSzL, RMK III 2149.)
  27. Weniger, Johann Christoph. Ex physicis de mirandis naturae operibus. Wittenberg: Haken, 1662. (Copy in: Budapest, University Library, RMKIII396.)
  28. Literature
  29. Bán, Imre. “A magyarországi felsőoktatás a 16-17. Században”. Felsőoktatási Szemle 17, 5 (1968), 275-283.
  30. Bernhard, Jan-Andrea. Konsolidierung des reformierten Bekenntnisses im Reich der Stephanskrone: Ein Beitrag zur Kommunikationsgeschichte zwischen Ungarn und der Schweiz in der frühen Neuzeit. Göttingen: Vandenhoeck und Ruprecht, 2015.
  31. Berg, Pál. Angol hatások tizenhetedik századi irodalmunkban. Budapest: MNM Országos Széchényi Könyvtára, 1946.
  32. Blair, Ann M. “Humanist Methods in Natural Philosophy: The Commonplace Book”. Journal of the History of Ideas 53 (1992), 541-551. https://dash.harvard.edu/handle/1/3373452
  33. Blair, Ann M. Too Much to Know: Managing Scholarly Information before the Modern Age. New Haven: Yale University Press, 2010.
  34. Bolberitz, Pál. The Beginnings of Hungarian Philosophy: The Reception of Nicholas of Cusa in the Work “De homine” by Péter Csókás Laskói. Budapest: Szent István Társulat, 2004.
  35. Bucsay, Mihály. Régi magyar könyvek a hallei magyar könyvtárban: Altungarische Bücher der Ungarischen Nationalbibliothek in Halle a. d. Saale. Budapest: Ranschburg Gusztáv, 1941.
  36. Clericuzio, Antonio. Elements, Principles and Corpuscles: A Study of Atomism and Chemistry in the Seventeenth Century. Dordrecht: Springer Science + Media, 2000.
  37. Dym, Warren Alexander. Divining Science: Treasure Hunting and Earth Science in Early Modern Germany. Leiden-Boston: Brill, 2011.
  38. Eckart, Wolfgang. “‘Auctoritas’ versus ‘Veritas’ or: Classical authority and its role for the perception truth in the work of Daniel Sennert (1572–1637)”. Clio Medica: Acta Academiae Internationalis Historiae Medicinae 18 (1983), 131-140. https://doi.org/10.1163/9789004418325_011
  39. Felber, Stanislav. Ján Bayer: Slovenský baconista 17. storočia. Bratislava: Slovenskej akadémie vied, 1953.
  40. Fitz, József, “Georg Michaelis Cassai und seine Bibliothek”. In Aus den Forschungsarbeiten der Mitglieder der Ungarischen Instituts und des Collegium Hungaricum in Berlin: Dem Andenken Robert Graggers gewidmet, 122-145. Berlin: De Gruyter, 1927.
  41. Gábor, Ildikó. “Die Bibliothek der in Wittenberg studierenden Ungarn in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts”. Zentralblatt für Bibliothekswesen 10 (1986), 442-447.
  42. Gábor, Ildikó, and Silke Trojahn, eds. Bibliotheca Nationis Hungariae: Die Ungarische Nationalbibliothek in der Universitäts- und Landesbibliothek Sachsen-Anhalt in Halle. Der Katalog aus dem Jahr 1755. Hildesheim: Olms, 2005.
  43. G. Klement, Ildikó. “Külföldön tanuló magyarországi diákok olvasmányai a 18. század első felében: A wittenbergi Magyar Könyvtár 1755-ből származó katalógusának elemzése”. Magyar Könyvszemle 101 (1985), 210-224. https://epa.oszk.hu/00000/00021/00328/pdf/MKSZ_EPA00021_1985_101_03-04_210-224.pdf
  44. Gömöry, János. Az eperjesi ev. kollégium rövid története (1531–1931). Prešov: Kósch Árpád, 1933.
  45. Guba, Ágoston. “Isaacus Zabanius’ Existentia Atomorum: Searching for a New Historical-Philosophical Context”. Filozofia 75 (2020), 13-27. https://doi.org/10.31577/filozofia.2020.75.1.2
  46. Hirai, Hiro. “Mysteries of Living Corpuscles: Atomism and the Origin of Life in Sennert, Gassendi and Kircher”. In Early Modern Medicine and Natural Philosophy, edited by Peter Distelzweig, Benjamin Goldberg, and Evan R. Ragland, 255-269. Dordrecht: Springer, 2016.
  47. H. Hubert, Gabriella. “Egy morális antropológia 1614-ből: Foktövi János prédikáció-gyűjteménye”. Irodalomtörténeti Közlemények 90 (1986), 209-221. https://epa.oszk.hu/00000/00001/00345/pdf/itk_EPA00001_1986_03_209-221.pdf
  48. Hörk, József. Az eperjesi ev. ker. collegium története. Kassa: Bernovits Gusztáv, 1896.
  49. Hotson, Howard. Paradise Postponed: Johann Heinrich Alsted and the Birth of Calvinist Millenarism. Dordrecht: Kluwer Academic Publishers, 2000.
  50. Hotson, Howard. The Reformation of Common Learning: Post-Ramist Method and the Reception of the New Philosophy, 1618-c. 1670. Oxford: Oxford University Press, 2021.
  51. Jakucs, István, and Jolán M. Zemplén. “Debrecen és a magyarországi fizika kezdetei”. Fizikai Szemle 12 (1962), 362-368.
  52. Kathe, Heinz. Die Wittenberger Philosophische Fakultät 1502–1817. Köln-Weimar-Wien: Böhlau, 2002.
  53. Kiss, Farkas Gábor. “Bethlen Miklós Apáczai Csere János iskolájában”. In Reformer vagy lázadó? Bethlen Miklós és kora, edited by Ildikó Horn and Gyula Laczházi, 274-288. Budapest: L’Harmattan, 2020.
  54. Koch, Hans Theodor. “Die Wittenberger Medizinische Fakultät (1502-1652): Ein biobibliographischer Überblick”. In Medizin und Sozialwesen in Mitteldeutschland zur Reformationszeit, edited by Stefan Oehmig, 289-348. Leipzig: Evangelische Verlagsanstalt, 2007.
  55. Kubbinga, Henk. Making molecularism I: Selected Papers I. Bibliography. Groningen: Groningen University Press, 2016.
  56. Leijenhorst, Cees. “Place, Space and Matter in Calvinist Physics”. The Monist 84 (2001), 520-541. https://www.jstor.org/stable/27903747
  57. Leijenhorst, Cees and Christoph Lüthy, “The Erosion of Aristotelianism: Confessional Physics in Early Modern Germany and the Dutch Republic”. In The Dynamics of Aristotelian Natural Philosophy from Antiquity to the Seventeenth Century, edited by Cees Leijenhorst, Christoph Lüthy, and Johannes M. M. H. Thijssen, 375-341. Leiden-Boston-Köln: Brill, 2002. https://doi.org/10.1163/9789004453319_019
  58. Lenoble, Robert. Histoire de l’idée de nature. Paris: Éditions Albin Michel, 1969.
  59. Lepri, Valentina. “The Bees’ Honey: Remarks on Students as Agents of Knowledge in Renaissance Europe Through the Case of Simon Clüver (1540-1598)”. Mediterranea: International Journal on the Transfer of Knowledge 7 (2022), 71-94. https://doi.org/10.21071/mijtk.v7i.14019
  60. Levitin, Dmitri. Ancient Wisdom in the Age of the New Science: Histories of Philosophy in England, c. 1640-1700. Cambridge: Cambridge University Press, 2015.
  61. Lolordo, Antonia. Pierre Gassendi and the Birth of Early Modern Philosophy. Cambridge: Cambridge University Press, 2007.
  62. Lüthy, Christoph. “The Confessionalization of Physics: Heresies, Facts and the Travails of the Republic of Letters”. In Heterodoxy in Early Modern Science and religion, edited by John Brooke and Ian Maclean, 81-114. Oxford: Oxford University Press, 2005.
  63. Lüthy, Christoph, and Elena Nicoli, eds. Atoms, Corpuscles and Minima in the Renaissance. Leiden-Boston: Brill, 2023.
  64. Meinel, Christoph. “Early Seventeenth-Century Atomism: Theory, Epistemology, and the Insufficiency of Experiment”. Isis 79 (1988), 68-103. https://www.journals.uchicago.edu/doi/abs/10.1086/354634?journalCode=isis
  65. Mészáros, István, Az iskolaügy története Magyarországon 996–1777 között. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981.
  66. Molnár, Aladár. A közoktatás története Magyarországon a XVIII. században. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1881.
  67. M. Zemplén, Jolán. A magyarországi fizika története 1711-ig. Budapest: Akadémiai, 1961.
  68. M. Zemplén, Jolán. A felvidéki fizika története 1850-ig. Piliscsaba: Magyar Tudománytörténeti Intézet, 1998.
  69. Newman, William R. “Experimental Corpuscular Theory in Aristotelian Alchemy: From Geber to Sennert”. In Late Medieval and Early Modern Corpuscular Matter Theories, edited by Christoph Lüthy, John E. Murdoch, and William R. Newman, 291-329. Leiden: Brill, 2001.
  70. Newman, William R. Atoms and Alchemy: Chymistry and the Experimental Origins of the Scientific Revolution. Chicago: The University of Chicago Press, 2006.
  71. Pálfy, Miklós. Katalog der Handschriftensammlung der Hallenser Ungarischen Bibliothek. Halle a. d. Saale: Niemeyer, 1965. https://medit.lutheran.hu/files/halle_handschriften.pdf
  72. Pálfy, Miklós. Bibliographische Seltenheiten der Hallenser Ungarischen Bibliothek. Halle a. d. Saale: Niemeyer, 1967.
  73. RMNy = Borsa, Gedeon, ed. Régi magyarországi nyomtatványok, 4 vols. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1971-2012.
  74. Sebestyén, Ádám. “Csodakritika Bornemisza Péter és Geleji Katona István prédikációiban”. In Micae Mediaevales VIII: Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról, edited by Iván Kis, Szabolcs László Kozák-Kígyóssy, Kristóf György Veres, and Márton Veszprémy, 87-100. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, 2019. https://mek.oszk.hu/19500/19505/19505.pdf
  75. Sebestyén, Ádám. “‘Mert ahol test vagyon, helynek is kell ott lennie.’: Természetfilozófiai ismeretek Geleji Katona István prédikációiban”. In A prédikáció rétegei a 17. században: Írók, másolók, kompilátorok, hallgatóság, edited by Gábor Förköli, Borbála Lovas, and Dávid Szigeti Molnár. Budapest: A kora újkori unitárius prédikációirodalom története Erdélyben és Magyarországon Kutatócsoport – Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, 2023. (Forthcoming.)
  76. Sebők, Marcell. A Humanist on the Frontier: The Life Story of a Sixteenth-Century Central European Pastor. London: Routledge, 2022.
  77. Stolberg, Michael. “Particles of the Soul: The Medical and Lutheran Context of Daniel Sennert’s Atomism”. Medicina nei Secoli 15 (2003), 177-203.
  78. Szabó, András. “Laskai Csókás Péter az emberről”. In Betegség és gyógyulás a kora újkori irodalomban (1450–1760), edited by Eszter Draskóczy and Mihály Etlinger, 67-75. Budapest: Reciti Kiadó, 2022. https://www.reciti.hu/wp-content/uploads/Rekonf16_vn.pdf
  79. Szögi, László. Magyarországi diákok lengyelországi és baltikumi egyetemeken és akadémiákon 1526–1788. Budapest: ELTE Levéltár, 2003.
  80. Tardy, Lajos. “Aspetti della fortuna di Pico nella cultura ungherese: Petrus Monedulatus Lascovius”. In L’Opera e il pensiero di Giovanni Pico della Mirandola nella storia dell’umanesimo: Convegno Internazionale: Mirandola: 15–18 Settembre 1963, edited by the Istituto Nazionale di Studi sul Rinascimento, 2 vols., 2: 399-403. Firenze: Istituto Nazionale di Studi sul Rinascimento, 1965.
  81. Tschižewskij, Dimitrij. “Johannes Bayer, ein deutscher Philosoph in der Slovakei”. Südost-Forschungen 15 (1956), 471-477.
  82. Vidal, Fernando. The Sciences of the Soul: The Early Modern Origins of Psychology. Chicago: University of Chicago Press, 2011.
  83. Weber, Johannes. “Daniel Hartnack – ein gelehrter Streithahn und Avisenschreiber am Ende des 17. Jahrhunderts: Zum Beginn politisch kommentierender Zeitungspresse”. Gutenberg-Jahrbuch 68 (1993), 140-158.
  84. Yates, Frances A. The Art of Memory. London: Routledge, 2007.